Helló Pakisztán!

Iszlámábád

2018. október 03. - pearly05

Iszlámábádban élünk, ez Pakisztán fővárosa. Körülbelül 1 millió ember lakik itt, ezzel Pakisztán 9. legnagyobb városkája csak. Ha Rawalpindit is hozzávesszük, amihez nagyon közel van, akkor már felfér a dobogó 3. helyére, a lakossága kb 4 millióra duzzad meg. Csak összehasonlításképpen, Karachi, a legnépesebb város több mint 21 millió lakossal rendelkezik.

Iszlámábád az ország északkeleti részén van. Az eredeti főváros Karachi volt. Karachi egy tengerparti város délen, nagyon erős kereskedelmi, gazdasági központ.

localisation-r-gionale-2.jpg

 

Hol legyen a főváros?

A döntés arról, hogy másik fővárosra van szükség, 1958-ban született meg. Hogy mi volt a váltás oka, azt hivatalosan nehéz megmondani. Olyasmiket lehet olvasni, hogy

  • Karachi gazdasági központ és alkalmatlan arra, hogy az ország adminisztratív központja is legyen.
  • Karachi túlságosan sebezhető az Arab-tenger felől.
  • Olyan helyet kerestek, ami közelebb van „mindenhez” és egy épített várost akartak, amely „tükrözi a pakisztáni kultúra sokszínűségét”.

De ugye azért ezekkel az érvekkel nehéz lenne ezt a nagy horderejű döntést indokolni.

Akkor mi a valós indok? Pakisztánban nagyon erős hagyománya van a hadseregnek. A hadsereg jelenti a legnagyobb hatalmat. Ha egy politikust nem támogat a hadsereg, akkor az a politikus gyakorlatilag elveszett. A hadsereg központja pedig éppen Rawalpindiben van. Tehát van olyan érvelés, hogy azért került ide a főváros, hogy a hadsereg könnyen rajta tarthassa a szemét a politikusokon. A másik érvelés pedig Kashmir közelsége. Kashmir problémája itt egy elég erősen átpolitizált „nemzeti kérdés”, ha Kashmirban valami történik, arra a politikának (és a hadseregnek) is gyorsan kell tudnia reagálni.

1958-ban létrejött több bizottság, amelyek különböző követelmények (tőke, éghajlat, logisztika, védelem) mentén vizsgálták az országot. A vizsgálódás eredményeképpen átmenetileg Rawalpindi lett a főváros, de nagyon hamar átvette a helyét Iszlámábád.

Szektorok

A várost öt nagyobb és nyolc kisebb zónára osztották. Épített városról van szó, így a legtöbb szektor szabályos. Az öt nagy zóna rendkívül kreatív elnevezése: 1-es, 2-es, 3-as, 4-es és 5-ös zóna. A 8 kisebb zóna pedig használat szerint lett felosztva: adminisztratív, üzleti, oktatási, ipari, diplomata, vidéki zónákra, zöld területre és lakóövezetre.

islamabad_master_plan.jpg

Az 1-es és 2-es zóna lakossági célokat szolgál, az 1-esben vannak az állami politikai intézmények. Az 1-es lakózónát 2*2km-esek négyzet alakú kisebb szektorokra bontották. Az alkotók megint kreatívnak bizonyultak és a zónák megnevezéséhez betűket és számokat használtak. A betűk északról délre nőnek, A-tól O-ig. A számok pedig keletről nyugatra 1-20-ig. A-tól I-ig lakhatóak a szektorok 5 és 18 között.

A legfejlettebb szektorok E, F és G szektorok (főként mi is csak ezekben mozoghatunk, néhány kivétellel, pl suli). Minden szektorhoz, tehát például E6, tartozik egy park játszótérrel és egy piac (market), ahol vásárolni lehet.

Az E szektorokat katonai / biztonsági intézményeknek szánták. Ezek a legbiztonságosabb szektorok. Sok itt a külföldi, a diplomata illetve a tehetősebb család. Az E6-E7 az a top, mert az ott van a Margalla Hills lábánál. Az E8-E9-be úgy tudom, nem is költözhetnek halandók, oda csak a hadsereg és katonák mehetnek. Ők itt a helyi elit.  Az E8-ban van a haditengerészet központja, az E9-ben pedig a légierő központja.

Az F szektorokat a szövetségi kormányzati alkalmazottaknak szánták. Ezek is biztonságosak, mi is az egyik F szektorban lakunk. Ismerek helyit, aki szerint legjobb szektorok: F6, F7.

A G szektorokat olyan politikusok és hivatalnokok lakják, akik alacsonyabb kormányzati pozíciókat töltenek be. A biztonság egy kicsit rosszabb, mint az F szektorokban, de itt is akad látnivaló.

A H szektor az oktatási intézményeké, nem nagyon vannak lakótelepek vagy lakóépületek. Itt találhatóak a sulik, főiskolák, egyetemek és az őket szabályozó hatóságok stb. A mi sulink is az egyik H szektorban van. H szektorok a személyes kedvenceim, ott lehet látni a nursery-ket (faiskolák) sok-sok növénnyel, van egy telep, ahonnan mindig szamaras szekerekkel hajtanak ki, rendkívül sokszínű és változatos szektorok szerintem (amit én láttam belőlük).

Az I szektor lett volna az ipari szektor, de érdeklődés hiányában sajnos alacsonyabb jövedelemmel rendelkező lakosok élnek itt.

Az A, B, C és D szektorok igen alulfejlettek, ezek a Margalla domb lábánál fekszenek.

islamabad_sectorskicsi.jpg

1280px-islamabad_map.png

Diplomáciai negyed

Nagyon sokat hezitáltunk, hogy a diplomáciai negyedbe (enklávé) költözzünk-e. Ott ugyanis lakások vannak, de mivel fallal körülvett területről van szó, így ott például lehet az utcán sétálgatni, futni stb. Itt nem. Viszont a helyiek én úgy tudom, nem annyira kedvelik azt a területet. Egyrészt nem a legmenőbb szektorokban van, másrészt mindig a „cage” szót használják rá, amiatt, hogy ennyire zárt. Jártam már benn többször, de annyira nem fogott meg engem sem.

A minap volt szerencsém a diplomáciai enklávén belül is eljutni a brit diplomata negyedbe. Ez az enklávén belül is egy még szigorúbban őrzött kisebb terület. Engem és a két szőke kislányomat alig akartak átengedni, csak úgy mehettem, hogy elvették az útlevelemet és természetesen csak meghívásra. Bent viszont… egy paradicsom volt. Az emberek rövidnadrágban sétáltak az utcán, volt medence, a gyerekek felügyelet nélkül mehettek a játszótérre, ami a házak között volt. Az étteremben alkoholt árultak (!). (Pakisztánban 100%-os alkohol tilalom van.) Mindenki ismer mindenkit és például azok az anyukák, akik nem dolgoznak, miután elvitték a gyerekeiket suliba, leülnek reggel kávézni egyet és beszélgetni. Van bolt, ahol disznóhúst lehet kapni (itt ugye a disznóhús tiltott dolog)! És amikor a játszótéren álltunk, az egyik apuka mondta, hogy tele van a hűtője disznóhússal… Ahh, még mindig fájó sebeket szakít fel a látogatás :)

A kislányom szülinapján jutottam el oda és én is kaptam aznap „szülinapi tortát”, amely egy bacon-ös szendvicsbe volt bújtatva. :)

20180928_133230_1.jpg

Még az volt ott iszonyú érdekes, hogy a brit családokban volt nanny. A nanny neveli a gyereket, és nem csak vigyáz a gyerekre, mint a babysitter. És képzeljétek, hogy az enklávén belül mozgó pakisztáni nannyk mind olyan jól öltözöttek voltak, szép ékszerekkel. Szerintem teljesen más réteg az, aki itt kaphat munkát.

Aznap szomorúan bandukoltam haza és kérdeztem a férjemet, hogy miért nem lehetünk mi is brit diplomaták? (Csak és kizárólag brit diplomaták lakhatnak az enklávéban.) A férjem erre azt válaszolta, hogy azért, mert akkor nem tudnék „hellópakisztán” blogot írni, hiszen ott semmit nem látnak az igazi Pakisztánból.* Tehát csak, hogy tudjátok, azért nem vagyunk brit diplomaták, hogy blogot írhassak. :)

 

* Az igazi Pakisztánból én se látok sokat sajnos vagy talán jobb is. De nagyon igyekszem!

A bejegyzés trackback címe:

https://hellopakisztan.blog.hu/api/trackback/id/tr2514279897

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.