Helló Pakisztán!

Megint admin

2018. november 18. - pearly05

Sziasztok!

Tudom, tudom, régen jelentkeztem. Nagyon sokan írtatok, kérdeztétek, mi történt velem és mikor lesz újra blog. Az történt, hogy volt egy vizsgám, amire próbáltam tanulni és minden szabadidőmet ezzel töltöttem. Sajnos emiatt a blogot hanyagoltam. Voltam otthon, túl vagyok a vizsgán (meglátjuk) és most van szabadidőm, amit az első pár napban a gyerekeimmel töltöttem, de most már újra le tudok ülni és írni.

Megfigyeltem, hogy azok a posztok a legjobbak, amiket azonnal az események után írok meg. Még friss az élmény és jobban átérzem írás közben. Most viszont két olyan poszt következik, amire jó sokat kellett aludni és emészteni, hogy objektív és ne az eseményektől elvakult álláspontot alakítsak ki.

Két poszt következik. Az egyik objektíven írja le az eseményeket, a másik pedig azt, hogy én és a családom, mit éltünk át az események alatt. Véleményt egyik cikk sem tartalmaz. És e tekintetben sajnos a Ti véleményetekre sem lehetek kíváncsi. Kérlek, most ne írjatok kommentet, semmilyen csatornán. 

A bejegyzés trackback címe:

https://hellopakisztan.blog.hu/api/trackback/id/tr7114378674

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Watt25 · http://sablonvalasz.blogspot.hu 2018.11.21. 08:22:14

Nem konkrétan ehhez szolnék hozzá, most olvastam el az összes bejegyzést.
Engem az érdekelne, hogy hogyan éled meg azt, hogy Ti szinte luxus körülmények között éltek, miközben néhány km-rel arrébb másoknak napi rutin az ivóvízhordás. Engem nagyon frusztrálna az, hogy az európainak mondható körülményeket csak úgy lehet fenntartani, hogy 3 fegyveres őr van napi 24 órában a kertemben. De lehet, hogy rosszul látom a helyzetet, jó lenne erről a témáról pár mondat.

pearly05 2018.11.21. 08:32:57

Nem tudok válaszolni. Nehezen élem meg. De erre nehéz panaszkodni, ha az ember kvázi luxuskörülmények között van. Szerintem az a lényeg, hogy próbáljunk emberségesek maradni és nem éreztetni a különbséget és segíteni, amiben csak lehet. Rendszeresen kérdezem a nálunk dolgozókat, hogy mire lenne szükségük és veszek nekik dolgokat. Próbálunk, ahol lehet, segíteni, de egy ország problémáját én nem tudom megoldani, nem tudok ivóvizet adni nekik, de bele tudok adni ha gátra kérnek pénzt. Próbálok helyiektől vásárolni és nem importált termékeket venni. Nagyon vonz az igazi Pakisztán és iszonyúan élvezem azokat a helyzeteket, ahol egy picit az igazit is láthatom, mert ez, amiben élünk egy mesterségesen felépített valami. Nem tudom, mennyire kell és szabad belefolyni, itt élek és felelősségünk van a helyiekért, de néha én sem tudom, mi lenne az igazi segítség.