Helló Pakisztán!

Pakisztánban használt kifejezések

2019. január 04. - pearly05

Sok új fogalmat tanultam kinn az elmúlt 4 hónapban, ebből a szókészletből szeretnék megosztani párat, mely pakisztáni életünket színesíti.

Fun fire

Mikor megérkeztem, az első pár héten nagyon sok tűzijátékot hallottam esténként. Mindig kíváncsian tekintgettem ki az ablakon, mégis hol lehet ez a sok tűzijáték és mit ünnepelhetnek. Aztán egyszer belémhasított a felismerés, hogy ez nem tűzijáték, hanem ezek bizony lövések, amit időnként lehet hallani, általában esténként. Meg is osztottam a felismerésemet a helyiekkel, akik legyintettek és elhangzott a „fun fire” kifejezés. Mi lehetne természetesebb és emberibb kifejezése az örömnek a 21. században, mint az éjszaka sötétjébe fellőtt golyók? Az egész testben szétáradó boldogságot (alkohol híján) le kell vezetni valahogy, így a büszke családapa vagy a boldog szülinapos, kimegy és örömében belelő a levegőbe. Vagy! Csillagokra vadásznak.

 

img_3636.jpg

Kép - éjszakai Lahore

 

Skin tax

Ezt a kifejezést egy brit anyukától hallottam. Valahányszor a sofőrünknek szóba hozom a kifejezést, olyan nevetőgörcse lesz, hogy mozgó autóban már el se merem sütni neki.

A skin tax nem más, mint a fehér ember adója Pakisztánban és úgy általában mindenhol, ahol az ember fehérebb mint az átlagos népesség. Egy forgalmi adóról van szó, mely alapvetően a fogyasztást terheli. Az adó alapja a megvásárolni kívánt termék vagy szolgáltatás helyi lakosok közötti forgalomban alkalmazott szokásos piaci ára. Az adó mértéke változó, érzésem szerint minimum 50%, maximális mértéke ismeretlen. Adó mértéke alkudozással mérsékelhető, de teljes mentességet bőrszínre való tekintettel nem lehet elérni.

Az adó mértékével kapcsolatban mesélte nekem egy helyi a következő történetet. A pakisztáni illető Isztambulban járt egy bazárban, ahol a török kereskedő „Muszlim testvérem!” felkiáltással üdvözölte. A pakisztáni ki is nézett egy árut, amelyet szeretett volna megvásárolni és történetesen tisztában volt a termék piaci árával. A török kereskedő ennek az árnak a duplájáért ajánlotta a portékát. A pakisztáni kérdőre vonta, és teljesen felháborodva kérdezte tőle, hogy „muszlim testvér” létére mégis miért akarja ilyen szemérmetlenül drágán adni neki a terméket, dupla áron. A kereskedő felnevetett. „Ó, muszlim testvérem! Neked csak a duplájáért adom, ha európai vagy amerikai lennél, 4-5-szörös áron kínálnám.”

 

img_3621.jpg

Kép - piac Lahore-ban

 

Playdate

Ez külföldön élő anyukák számára biztos nem újdonság, tehát nem eredeti pakisztáni fogalomról van szó. Ha két anyuka azért találkozik, hogy a gyerekeik közösen játszanak, azt Pakisztánban (is) „playdate-nek” vagy „játékrandinak” hívják. Azt nem tudom kik randiznak ilyenkor:

  • az anyukák, akiknek ennyi maradt a magánéletükből a gyerek(ek) születése után és már minden kimozdulást randinak hívnak vagy
  • a gyerekek, bár nemre való tekintet nélkül használják a playdate kifejezést. Viszont különösen Pakisztánban, ahol a gyerekeknél nagyjából születésükkor eldöntik, kivel házasodjanak ez a kifejezés nagyon furán hangzik. (Nem, egyelőre a kislányaim még nem kaptak házassági ajánlatot.)

 

img_2520.jpg

A kép az iszlámábádi Harry Potter étteremben készült

A bejegyzés trackback címe:

https://hellopakisztan.blog.hu/api/trackback/id/tr4514535656

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.