Ha valaki rászánná magát, hogy meglátogatna minket Pakisztánban, egyrészt nagyon örülünk, másrészt az első hely, amit mindenképp javasolnánk megnézni, az Lahore.

Kétszer voltunk Lahore-ban és mindkétszer hatalmas élmény volt. Egy pezsgő, kulturálisan sokszínű, éjjel-nappal lüktető, vibráló városról beszélünk, ami közel hoz az „igazi” Pakisztánhoz. Egyrészt irtózatosan koszos, másrészről, ha dolgok mögé nézünk, akkor gyönyörű, sokszázéves titokzatos helyekre bukkanhatunk. Ráadásul garantáltan kevés a turista.

Képes posztsorozat következik Lahore-ról.

Lahore elérhetősége

Lahore a fővárostól, Iszlámábádtól délre található, kb 4 órás autópálya út vezet minket oda. Az út egyáltalán nem unalmas, izgalmas hegyesebb, helyenként kopárabb tájon megyünk keresztül. Éghajlatát tekintve sokkal melegebb van, mint Iszlámábádban.

A képen látszik az a hely, ahol kikiáltották Lahore resolutiont (erről majd később), amely először fogalmazta meg a a függetlenség gondolatát. Már nem engednek fel az épület tetejébe, mert nagyon sokan kíséreltek meg öngyilkosságot a toronyból, illetve a tálibok célpontja az épület.

Lahore-ban a 2017-es népszámlálás adatai alapján 11 millióan élnek. Tömegközlekedés nem sok van, főleg buszok. Az előző kormány a kínaiakkal karöltve magasvasutat tervezett, de leállították az építkezést a sorozatos korrupciós botrányok miatt. A vasút már majdnem kész, próbajáratokat is indítottak rajta, de az új kormány egyelőre nem indítja be, várják a vizsgálatok lezárását, illetve nincs pénz a befejezésre sem.

Pedig a városnak nagy szüksége lenne tömegközlekedésre, mert főként riksákkal és autókkal közlekednek, egyik sem túl környezetkímélő.

És itt jön az egyetlen ellenérv, amit Lahore ellen tudok felhozni: a világ 10 legszennyezettebb városának egyike. Fizikailag azt éreztem ebből, hogy két napig mintha konstans por lett volna a számban, ami sehogy sem akart elmúlni. Akármit ittam, ettem, a por ott volt. Reggelre jobbnak éreztem, de napközben újra ott volt. Ha ezen túltesszük magunkat, akkor viszont tényleg fantasztikus helyekre juthatunk el, olyanokra, ahova az átlagos turisták nem tévednek be.

Még egy általános dolgot engedjetek meg. Nagyon szuper idegenvezetőnk volt, Peter személyében, akit szívből tudok ajánlani bárkinek. A kontakt brit diplomatáktól származik. Tehát, ha valakit érdekel, jelentkezzen és megadom az elérhetőségét.

Kezdjük is, Lahore fort vagyis Lahore-i erőd, amely UNESCO világörökség része.

Lahore-i erőd

Oké oké, ez nem akkora titok, mert, hogy a város szívében található, tehát nem nehéz észrevenni. A bejáratát viszont annál inkább. 20 perc körözés után sikerrel abszolváltuk a feladatot.

Az erőd alapjait a 11. században rakták le, de valószínűleg már korábban lakták a területét. Akbar mogul császár felismerte a hely stratégiai jelentőségét, így építészetileg megerősíttette, illetve felépíttette az erődöt. Az erőd luxusát később márvánnyal és perzsa virágmintákkal díszítették. Végül az erőd impozáns kapuja készült el, az Alamgiri kapu, amely a Badshahi mecsetre néz. Ezt még a mogul uralkodók építették.

A mogul birodalom bukása utána a sikh birodalom idején pedig palotaként, nyári rezidenciaként szolgált az épület. Az épületen látszanak a különböző kultúrák nyomai, hindu, muszlim, időnként keresztény hatások. Az idegenvezetőnk szerint a mogulok diplomata muszlimok voltak és nem zárkóztak el más kultúráktól sem.

Az erődnek három kapuja volt: a nemeseké, a harcosoké (Alamgiri kapu) és köznép kapuja. Mi a nemesek kapuján léptünk be.

Felmerül a kérdés, miért ekkora. A nemesek elefántokkal közlekedtek, akiknek be kellett férniük a képen látható kapun.

Aztán elefántok az ablakokon szirmot dobáló nemes hölgyek koszorújában, urukkal a hátukon fellépkedtek a következő lépcsősoron. 

 A lépcsősor tetején volt a fogadó helyiség. Illetve itt bíráskodtak az uralkodók.

Innen balra indulva láthatjuk a központi szórakoztató helyiséget. A szökőkútba vizet vezettek. Volt itt egy korabeli fürdőhelyiség, külön öltözővel. Ez a lenti kép jobboldalán lenne, nem látszik sajnos.

A táncos lányok a szökőkút közepén lejtették táncaikat az uralkodó és a nemesek szórakoztatására. Most az én kislányom szaladgál a kút közepén, én pedig kergetem, hogy vegye már le végre a pulcsiját.

A szökőkút egyik oldalán van kétségkívül az erőd egyik legizgalmasabb pontja, Naulakha pavillon. (Bocsánat, az az ember kivághatatlan módon belesétált...turisták!)

Ha távolról nézzük az épületet, olyan, mintha festett falai lennének, de közelebbről látszik, hogy a falak díszítései kőberakások, drága és féldrágakövek. (Magyarországon ennek már a fele se maradt volna meg, én totál meglepődtem, mennyire ép.) A kövek fény hatására különböző színekben pompáznak.

A szökőkúttal szemben található a Tükrök palotája vagy Sheesh Mahal. Ezt ugyanaz a Shah Jahan mogul császár építtette, aki a Taj Mahalt. A díszes fehér márványt freskókkal díszítették és tükrökkel burkolták be egy speciális technikával. Higanyötvözettel készítették a tükröket, de nem a hátlapba tették a higanyt, hanem valahogy az üvegbe ötvözték, máig ismeretlen módszerrel. Sheesh Mahalt a császári család és a közeli segédek számára, személyes használat céljábóól tartották fenn. A szikh birodalom alatt Shah Burj Ranjit Singh kedvenc helye volt ez a rész, aki egy háremet épített a Sheesh Mahal tetejére. Ezt a britek lebontották.

Végül ugyanitt volt ez a fal, innen folyt keresztül a víz az egész téren keresztül bele a szökőkútba.

A fent leírtak mind egy négyzet alapú fallal körülvett területen helyezkednek el. Kilépve innen egy másik nagy területhez és épületegyütteshez jutunk. A kerthez. A kertet hatalmas fal vette körül, hogy az ott élő hölgyek szépségét a külvilágtól elzárva tartsák. A kertben csodálatos növények, a kert oldalán pedig hideg és meleg vizes medencék voltak. A kert oldalán szobák voltak, melyet a meleg nyári hónapokban szállásként használhattak a lakók.

A kert most nem olyan szép, de ha beleképzelitek a fákat, az egzotikus gyümölcsöket és virágokat, máris valami csodát kaptok.

A pulcsit továbbra sem sikerült lehámoznom róluk, de a szökőkutakban kergetőzés folytatódott.

A kert végében volt még az a csarnok, amelyben az uralkodó az államügyeket intézte. Ide érkeztek a követek, az állami vendégek.

Spontánul itt is volt egy szökőkút:

Végül a kert másik végén kilépve a vendégek szállásán találtuk magunkat. Itt nagyon érződött a hindu hatás az oszlopcsarnokon, ld elefántok.

Van két akkora titka az erődnek, amit még mi sem láthattunk. Az erőd két föld alatti szintje, ahol effektív a nyári palota található teljes pompájában jelenleg lezárt terület és turisták nem látogathatják. Talán majd egyszer lesz miért visszamenni.

Badshahi mecset

Szintén nem nagy titok, azok később jönnek. Az erőddel szemben található a Badshahi mecset és fentről nézve az volt az érzésem, hogy el is nyomja az erődöt. A mecsetet a 17. században építették, Mogul uralkodók. A mogul építészet egyik fontos mérföldköve, építésére vörös követ és márványt használtak. A mogul korszak legnagyobb mecsetjéről van szó, mely Pakisztánban a második leghatalmasabb.

A mecset bejárata mellett található az egyik legnagyobb pakisztáni költő Muhammad Iqbal sírja. Sajnabajna nincs kép.

A mecsetet eredetileg egy hadjárat emlékére építették, és a hadjárat jelentőségét mutatta az is, hogy az erőd legfontosabb kapujával szemben húzták fel.

A mecset belsejét virágmintákkal teli márvánnyal díszítették. A mecset több pontján lehet telefonálni, azaz, ha befordulunk az egyik fal felé, a falak  hangot átviszik egy másik sarokba. A mecset szélén tanulószobákat alakítottak ki, melyeket elsősorban vallási oktatási célokra használnak.

És az első titok...

OKÉ OKÉ akkor miért az a poszt címe, hogy Lahore titkai, ha nincsenek is titkok. Íme az első:

Szerintem kevéssé ismert és frissen bevezetett "Food street", pontos nevét nem tudom, ahol fantasztikus éttermek találhatóak, olyanok mint ez. 

Az éttermet egy kurtizán fia építtette, abból a bordélyházból, ahol az anyja is tevékenykedett. Nem ilyesmi nincs is amúgy Lahore-ban, csak és szigorúan táncoslányok akadnak, egyéb szolgáltatásokkal természetesen.

Az étterem az emeleten van, nagyon finom és meglehetősen csípős ételekkel. És ilyen pazar kilátás nyílik az erődre és a mecsetre.

Folyt köv Lahore-ról. Szükségeltetik hozzá egy gyorsabb internet, mert ez a képfeltöltés borzasztó volt.