Tavaly, amikor voltak a demonstrációk Asia Bibi ügyében, megemelték a ház körül ránk vigyázó őrök számát 3-ról 5-re. Aztán decemberig ez így is maradt, ami elég nagy népsűrűséget eredményezett a kertünkben.
Közben sikerült elérni, hogy a kert közepén lévő őrbódét a hátsó kert sarkába tegyék át. Aztán megjelent egyik nap itt két kertész, akik szép nagy rendet vágtak és azóta már a füvet is sikerült helyreállítani. Egyik nap anyukám megkérdezte tőlem, hogy az őrök, a ház körül hova járnak pisilni. Az őszinte válaszom az volt, hogy fogalmam sincs. De kétségbe estem, mi van, ha az őröknek nincs wc-jük és a kertben végzik a dolgukat. Még aznap megkerestem a sofőrt, aki tud angolul, hogy lenne egy nagyon hülye kérdésem. Mégis milyen wc-t használnak az őrök? A sofőr megnyugtatott, Madam, nyugodjon meg, a „servant quarter-ben” van wc.
A servant quarter a házunk része és egy külön lépcső és bejárat tartozik hozz. Szokás szerint nagy naivan elképzeltem egy kis lakást, konyhával, 1 hálószobával, mégiscsak quarter-nek hívják és korábban itt egy család lakott, aki karban tartotta a házat. Jeleztem a sofőrnek, hogy szeretném megnézni. Azért neki, mert jelenleg a sofőr alszik benne egy-egy este és a személyi védelmünkről gondoskodó testőr, ha éjszakai műszak van, azaz, ha este 9 után érünk haza.
Ő ráérzett arra, hogy most van itt a lehetőség, hogy kérni lehessen és jelezte, hogy hát wc az van ugyan, de az őrök már jelezték, hogy az előző főnökük mindig vett nekik teát. „Ezt eddig miért nem mondtátok?” – kérdeztem kétségbeesetten. Még kérdezgetni kezdtem, hogy nincs-e másra szükség, kaja, tisztítószer, akármi. Mondta, hogy csak tea. Megint gondolatban elképzeltem, hogy kapnak 1-2 doboz filteres teát és akkor ezzel meg is volnánk.
Aznap elmentünk teát venni. A tea 3 dolgot takar, szálas teát, tejport és irgalmatlan mennyiségű cukrot. Vizet melegítenek maguknak, abba beleteszik a teát, a tejport, mert mégiscsak brit gyarmat voltak és a teát tejjel szokás inni. És a cukor, a legfontosabb: 1 hónapban a két műszaknak 2*4/5 kg cukrot kell venni és elfogy, bár nem ellenőrzöm, de nem hiszem, hogy hazavinnék a feleségeiknek sütemények sütéséhez. Szóval ez a tea inkább cukor teával. Az őrök száma visszacsökkent 3-ra, azóta már kevesebb teát és tejport veszek, de a cukor mennyisége változatlan.
1 nappal később megnézhettem a sofőr alvóhelyét a házunk oldalában. Nos, ahogy az lenni szokott, naivitásom megint kapott egy jó nagy pofont a büdös valóságtól. A servant quarter az 1 kis szoba, egy ággyal. Tél közepére sikerült elérnünk, hogy egyáltalán legyen benne fűtés is. Még, hogy lakás! Van a szoba ajtaja előtt egy kisebb tér, kb 4m2, aminek nyitott a teteje és ott áll egy tűzhely és egy mosdókagyló. Tehát ha esik az eső, akkor főzni nem nagyon lehet. A térből pedig nyílik egy helyiség, ajtajára nem emlékszem, de rettenetes volt, ami odabent fogadott. Wc-nek alig nevezhető valami guggolós izé. A rejtély megoldódott, ide pisilnek az őrök, a csodálatos kis kertem épségben van, amíg a őreink egy büdös koszos izében végzik a dolgukat... nagyon csodálatos világ ez...
Nem fogok tudni normális körülményeket teremteni nekik. Ezt elfelejthetem. Fűtést intéztünk, még egy normális mosdóval lógok nekik. Próbálok nagyon kedves lenni, viszek nekik kaját, néha adok nekik meleg ételt, és becsempészek gyümölcsöt vagy édességet a teás cukor mellé. Vigasztalhatom magam, hogy itt egyáltalán nincs rossz soruk más háztartásokhoz képest, de ez is egy önámítás. Hiszen én is csak azért csinálom, mert ők lesznek azok, akik vagy eldobják a fegyvert és cserben hagynak, ha valami történik, vagy küzdenek értünk.
