Mielőtt belevágunk északba, ami nekem állandóan szöget üt a fejembe, azok Pakisztán régiói és az, hogy Gilgit Baltistan, azaz az északi régió, amiről mesélni szeretnék, hogyan viszonyul ehhez. A válasz egyszerű, sehogy. Ha egy pakisztánit megkérdezünk arról, hány régió van az országban, akkor 4-et fog említeni: Punjab, Balochistan, Sindh és KPK.

Punjab és Sindh a két leggazdagabb. Punjabban van Lahore és Iszlámábád, Sindhben Karachi. Lakosságra Sindh a legnagyobb, ugyanis Karachiban 15 millióan laknak 2017-es adatok alapján, de szóban hallottam már 20 milliót is külvárosokkal együtt (a férjem pedig magabiztosan állítja, hogy 30 millió, de nem kell neki mindent elhinni :P). A régiók előszeretettel feszülnek egymásnak, főként a vízkérdésen és a gátakon. Karachiban nagyon rossz a vízhelyzet, a helyiek több ezer forintot költenek azért, hogy egy héten egyszer koszos vízben fürödjenek. Balochistan a legvadabb, ásványkincsekben leggazdagabb terület, amely a legkisebb népességgel rendelkezik. Azonban a törzsi viszályok miatt teljesen kontrollálhatatlan és rendkívül elmaradott terület. Ha valami rémsztorit olvastok nyugati sajtóban Pakisztánról, az nagy valószínűséggel Balochistanban történt.  

Az egyes régiókban élő népek is különbözőek, ránézésre nem mindig látszik, de nyelvi, kulturális értelemben teljesen mások. A legtöbben punjabiak vannak, ők barnább bőrűek. A helyiek beszámolója alapján ők azok, akik egyfolytában azon törik a fejüket, hogyan lehetne a munkát elkerülni. Az én meglátásom szerint pedig sokat szemetelnek, mindenhol fotózkodnak és hangosan hallgatnak zenét. Tudnak élni, na.

Egy másik etnikai csoport a pastuk, akik a helyiek megnevezése alapján Pathans névre hallgatnak. Ők azok, akik európaibb kinézetűek. A pastuk nagyon keményen dolgoznak, viszont ők azok, akik legkonzervatívabban képviselik az iszlámot, hisznek a vérbosszúban és nem felejtenek. De még az unokáik se. 

Van itt egy etnikai rejtély, amire nem tudtam egyelőre megoldást találni. Nagy Sándor seregei végigmentek észak Pakisztánon és a hadjárata népesedési keveredést okozott északon. Emiatt több pakisztáni népcsoporton belül előfordulnak szőke, európai kinézetű emberek, helyenként kék szeműek is. A kérdés csak az, hogy kik ezek az etnikumok. Nekem két egymástól független helyi is pathanokat nevezte meg, azaz, hogy Nagy Sándor csapatai velük keveredtek össze, de írásos bizonyítékot erre nem találtam. Inkább a kalasokra mondják. Egy biztos, vannak európai kinézetű pakik Nagy Sándornak köszönhetően. 

FATA

Volt egy ötödik terület, az ún FATA. Nagyon izgalmas, ezért kitérek erre. A Federally Administered Tribal Areas ("FATA") egy fél autonóm terület volt (fontos a múlt idő) Pakisztán észak nyugati részén Afganisztánnal határosan. Ez gyakorlatilag azt jelentette, hogy a törzsek gyakorolták az autonómiát és a központi állam nem tudta ellenőrzése alá vonni az itt élő embereket. Természetesen az afgán határon virágzott az illegális kereskedelem, mindent át lehetett hozni, amit nem szégyelltek (és az itt élő emberek nem szégyellősek), drogok, lopott áruk, fegyverek stb. Peshawarban mind a mai napig csempészett autóalkatrészekkel, fegyverekkel kereskednek. De az oroszok afganisztáni háborúja idején állítólag Iszlámábádban is orosz katonai eszközöket, órákat lehetett vásárolni. 

Aki valami rosszban sántikált, az a FATA-ban telepedett le. Aki pedig erre járt, azzal mindig tudatták, hogy le ne tévedjen a hivatalos utakról, mert azt a területet a hadsereg nem ellenőrzi. 

2014. december 16-án Peshawarban egy katonai iskolában merénylők lövöldözni kezdtek. Közel 150 ember vesztette életét főként gyerekek, amelyek katonacsaládokból kerültek ki. A támadásért egy FATA-ban tevékenykedő tálib szervezet vállalta a felelősséget, de magát a támadást külföldi merénylők, nem pakisztániak követték el. Lehet húzogatni az oroszlán bajszát, de ezzel a merénylettel gyakorlatilag belerúgtak az oroszlánba, aki felállt és azt üvöltötte, hogy "BAS", ami urduual annyit tesz: ELÉG. A hadsereg úgy döntött, rendet rak FATA-ban (a támadás egyébként válaszlépés volt egy korábbi hadműveletre, amelyet a hadsereg FATA-ban indított, tehát ez csak felgyorsította korábban elkezdett folyamatot).

Felhúztak a határra egy szögesdróttal díszített kerítést kb 900km hosszan és ellenőrzés alá vonták a törzseket. 2018-tól FATA hivatalosan is KPK része lett (a KPK-ben élők legnagyobb örömére). 

Gilgit Baltistan és a történelmi Kasmír

Ha ránéztek a fenti térképekre, akkor látjátok, hogy észak eléggé szétszabdalt, ez pedig a történelmi Kasmír miatt van, melynek része volt Gilgit Baltistan is, amiről a következő posztokat írom majd. 

A térképeken látszik a pakisztániak által "Szabad" vagy "Független" jelzőkkel ellátott Kasmir, amely természetesen annyira független, hogy Pakisztán ellenőrzi. Ha van független Kasmír, akkor kell lennie egy nem függetlennek is. Úgy van. Ez a pakisztániak által "Megszálltnak" nevezett Kasmír, melyet jelenleg India tart ellenőrzése alatt. Majd, ha lesz egy blogom hellóindia címmel, akkor beszámolok a túloldal elnevezéseiről is. (A családomnak üzenem: nyugi, nem lesz.) A történelmi Kasmír része volt még Ladakh tartomány, mely elég népszerű turista célpont Indián belül. És amiről a legkevesebbet hallani, van két, Kína által ellenőrzött része is Kasmírnak.

Kasmír alapvetően muszlim többségű volt, és 1947-ben a britek a maharajára bízták, melyik területhez csatlakozik. A maharaja hezitált, ez nem tetszett pakisztániaknak (pastuknak egyébként) és egy gerilla háborút indítottak. A maharaja Indiától kért segítséget. Cserébe India azt kérte, deklarálja, hogy Kasmírt Indiához csatolják. A maharaja eleget tett a kérésnek, majd elmenekült, ezzel megpecsételve a konfliktust évtizedeken keresztül. A konfliktus rendezésére az ENSZt kérték fel, mely szervezet ragaszkodott ahhoz, hogy a terület sorsáról az emberek népszavazással döntsenek. Ebbe India érthető okból nem megy bele, a napjainkig tartó különböző háborúkban pedig kialakult a jelenlegi helyzet.

A csavar az egészben Gilgit Baltistanra nézve az, hogy mivel Gilgit Baltistan a történelmi Kasmír része volt, Kasmír miatt nem lehet önálló tartomány Pakisztánon belül. Pakisztán még "most is azt várja", hogy a terület sorsáról referendum dönt majd. Nem ad teljes autonómiát Gilgit Baltistan-nak, mert azzal kvázi "elfogadná" a jelenlegi status quo-t. Így nincs önálló autonómiája. "Szabad" Kasmír nagyon örülne, ha saját részének tekintenék a területet Pakisztánon belül, de az itt élő emberek annyira különböznek a kasmiriaktól, hogy Gilgit Baltistan köszöni szépen, ezt nem szeretné. Ne felejtsük el Kínát ott északon, amelyik erős gazdasági jelenléttel bír a térségben, így összességében bár India vészesen közel van, de Gilgit Baltistan turisztikai szempontból elég biztonságos. Aztán, ha kitör a háború, akkor nyilván nem, de ne törjön ki.   

Vallás 

Gilgit Baltistant vallás tekintetében kb a 14. századig hinduk illetve buddhista népek lakták. Az iszlámot szufi térítők hozták magukkal és a mogul birodalom részeként ezen a területen is elterjedt az iszlám. Pakisztánon belül nem egységes az iszlám, északon főként a síita és iszmaelita tanokat követnek. 

Akár magyarok is lehetnének

Nem csak vallásra különböznek az itt élő emberek, hanem külsőre is. Baltistanban az emberek a mongolokra hasonlítanak, főleg a szemük és az arcuk. Az alig három órára lévő Gilgit régióban és Hunza völgyben már világosabb bőrű, kicsit európaibb kinézetű emberek élnek. Itt is vannak pastuk bőven. 

Karimabadban, a Hunza völgyben összefutottunk egy magyar lánnyal, aki egy pakisztáni kollégájával azt játékot találta ki, hogy az utcán sétáló emberek közül kiválasztották azokat, akik "akár magyarok is lehetnének". A dolog azért nagyon vicces, mert amikor meglátott minket, mondta, hogy akár ők is lehetnének magyarok, aztán tényleg azok voltunk (ismertük egymást korábbról). A játékot mi is átvettük és Hunza völgyben figyeltük az embereket, hogy kik lehetnének magyarok. 

Ugye ha már kipcsakok nemzettségei között élünk és a finnektől kezdve a törökökön át mindenki a rokonunk, akkor nyilván Pakisztánban is találunk valami rokonságot. Van egy elmélet, mely szerint a Hunza völgyben élő emberek Attila fehér hunjainak a leszármazottai, akik egykor végigfosztogatták a völgyet. Ergo rokonaink... Az elméletet alátámasztandó, hogy a Hungary és Hunza sem véletlenül alliteráló szavak és tele van magyarnak kinéző emberekkel a Hunza völgy. Az elmélet tudományos alapokkal nem rendelkezik, ezért óvatosan kezeljük pakisztáni rokonainkat. 

És akkor jöjjenek a hegyek... a következő posztban.