Load-shedding

Google translate szerint „lekapcsolási”. Örülök, ha a fogalomról egy értelmes bekezdést tudok írni, fordítást már nem vállalok. Ez egy igazi pakisztáni dolog, az áramkimaradásokhoz van köze. A lényege az, hogy mivel túl van terhelve az elektromos hálózat Pakisztánban, ezért időnként lekapcsolják az áramot. Ez a 21. században igen kellemetlen tud lenni egy hűtőgép esetében például, hogy a wifiről vagy a villanyról már ne is beszéljünk.

Ezért a tehetősebb emberek háztartásában ilyenkor bekapcsol a kertben vagy utcán elhelyezett generátor, ami egy egészen aprócska, nagyon halk szerkezet és kertünk ékes díszítéséül szolgálhat, íme:

Mindamellett nem olcsó mulatságról van szó, a generátorok bérleti díja (kb 1.000 USD/hó) illetve megvásárlása (kb 40.000 USD) elég tetemes összeget vesz igénybe.  

Ha szerencsénk van, akkor a generátor önmagától azonnal bekapcsol, ha nincs szerencsénk, akkor kézzel indítják be, ilyenkor jól jön a fekete doboz (szünetmentes táp), ami az áramkimaradást hivatott elkerülni. 

Ugye felmerül a kérdés, hogy miért lehet ez egyáltalán probléma (ez is) Pakisztánban. Sokrétű dologról van szó, az atomtitkokkal történő kereskedelem hatására az atomerőművek fejlesztése nem ment gördülékenyen. A vízierőművek a vízhiányos területeken ugye nem sokat érnek és a hegyekben pedig télen befagy a víz. A legnagyobb probléma nem is a termeléssel van, hanem a hálózattal. Nagyon sokan lopják az áramot, ami a hálózat karbantartását jelentősen nehezíti. A termelésbe fektetnek és nem a hálózatba. Hiányzik a megfelelő technológia, és ami van, az is karbantartásra szorulna, ehhez szaktudásra lenne szükség, ami megint nincs.

Blood money

Azt szokták mondani, hogy Pakisztánban egy emberi élet értéktelenebb, mint máshol a világon. Közgazdaságilag mindenképpen, társadalmi szempontból én ezt egyelőre nem tudom megítélni.

A blood money egy iszlám jogi fogalomból jön, ez pedig a diya. Ez gyakorlatilag egy kártérítés, amelyet az áldozat családjának, örököseinek fizetnek gyilkosság, testi sértés vagy anyagi kár esetén. Ezzel pedig elkerülhető a bírósági tárgyalás és ejtik a vádakat.

Az áldozat vagy sértett családjának bele kell egyeznie és csak akkor érvényes a kártérítés, ha mindkét fél megegyezik. Bizonyos jogi esetekben nincs lehetőség a vérpénz alkalmazására. Ha például a szolga megöli azt, akinek szolgál, akkor a blood money intézménye már nem működik.

Nem pakisztáni sajátságról van szó, Iránban, Szaúd-Arábiában és az Egyesült Arab Emírségekben is alkalmazzák. Iránban és Pakisztánban nincs különbség muszlim és nem muszlimok közötti vérpénz esetén (fizető személyét tekintve), a többi országban van. Nem egy emberről hallottunk már (sajnos nem csak helyiek), akik alkalmazták az intézményt, főleg halálos közlekedési balesetek után. Ezt csak azért írom, mert nem egy-két elszigetelt esetről van szó, hanem egy működő jogintézményről.

Az egyik leghíresebb eset Raymond Allen Davis ügye volt. Raymond Allen Davis amerikai katona volt, de egy privát biztonsági cég alkalmazottjaként jött Pakisztánba. Később kiderült róla, hogy a CIA alvállalkozója is volt. 2011-ben Davis megölt két fegyveres férfit Lahore-ban. Ugyan diplomáciai mentességet élvezett, ezzel együtt letartóztatták és megindult ellene az eljárás kettős gyilkosság és illegális fegyverbirtoklás miatt. Börtönbe került, ám 2 hónappal később elengedték, mert 2,4 millió dollárnyi vérpénzt fizettek a két elhunyt férfi családjának. A bíróság ejtette a vádakat és David elhagyhatta az országot. Az ügy elég homályos, mindkét oldal részéről és nem javította a két ország diplomáciai kapcsolatait.